Tudta, hogy Dél-Amerikában él egy békafaj (pseudis paradoxa), amelyik visszafelé nő? Ebihal korában 25 cm hosszú, és mire ivaréretté válik 7 - 8 cm-re megy össze. Aztán minden kezdődik elölről.

Ennek ugyan nincs köze a penészképződéshez, de szokatlan és érdekes, mint a penészfélék számos tulajdonsága és talán kedvet csinál a további olvasáshoz.

Eddig sokat használtuk a gomba szót, bár számunkra egyértelmű, hogy ilyenkor a penészgombára, élesztőgombára gondolunk, fontos ezt megerősíteni.

Ha már érintőlegesen a "kalapos" gombák területére kalandoztunk, adunk egy kis segítséget, hogy ne tévessze össze az ehető és mérgező gombapárokat természetjárása során.

A tartós nedvesség az, ami előidézi a penész megjelenését. Ipari környezetben leginkább a gyártástechnológia okozhatja. Egyébként nedvesség megjelenhet rossz szigetelés, vagy beázás, csőtörés, helytelen szellőzés miatt is. Elsődlegesen azonban a hőhidak okozzák. Sokan azt gondolják, hogy náluk ilyen nincs, jó munkát végzett a kivitelező. Aki így gondolkodik, az megfeledkezik a geometriai hőhidakról. 

A vízgőz a mindennapi életünk részének eredménye, bőrünk folyamatosan párologtat el vizet illetve a kilégzett levegő is folyamatosan emeli a levegőben lévő vízgőz mennyiségét, de ne feledkezzünk meg a szobanövényeinkről sem.

Nagyobb mennyiségű vízgőz keletkezik az alábbi esetekben is:

•     főzés
•     mosakodás
•     fürdés
•     zuhanyozás
•     mosott ruha száradása

Az új építésű szerkezetekből további nedvességtartalom kerülhet a levegőbe.

A vízgőz abszolút/relatív mennyisége a hőmérséklet függvényében:

Mindenki hallott már a Fáraó Átkáról. Gyakran látni olyan műsorokat, amikben gombák okozta fertőzést hoznak összefüggésbe a bekövetkezett halálesetekkel, az "átokkal". 

Voltak műsorok, ahol azt állították, hogy a sírrablók ellen, már a temetkezéskor, szándékosan fertőzték meg a piramisok belsejét.

Ennek a szándékos fertőzésnek a bizonyítása nem túl meggyőző érvekkel történt. Ezért érdemes alaposabban utánajárni, és hitelesnek tekinthető forrásokra támaszkodni.

Akit érdekel a téma itt további cikket olvashat a Fáraó Átkáról.

A kutatók 2008-ban fedezték fel, hogy az Ophidiomyces ophiodiicola nevű gombafaj megbetegíti a kígyókat.

Az állatok bőre kérgessé, szemük pedig homályossá válik, "arcuk" bedagad, a gomba gyakorlatilag élve mumifikálja áldozatát.
<< további részletek >>

A "fehér orr" szindrómát okozó, Pseudogymnoascus destructans nevű gombára 2006-ban figyeltek fel a kutatók, mivel több népes denevérkolónia pusztulását okozta az Amerikai Egyesült Államokban.

A gomba rohamos terjedésbe kezdett és mára már több mint 6 millió denevér kiirtása írható a számlájára, több faj a lokális kipusztulás szélére sodródott Észak-Amerikában.

A gombát Európában is sikerült kimutatnunk - az elsők között Magyarországon -, szerencsére kontinensünkön nem okoz elhullást.

E tények ismeretében valószínűsítjük, hogy a gombát Európából hurcolták be Észak-Amerikába.

Mivel az ottani denevérek nem szoktak hozzá a gombához, túl gyakran ébrednek fel télen és ezért a tartalékaik még a tavasz beköszönte előtt elfogynak, s elpusztulnak.

Magyarországon már tíz földalatti szálláshelyen sikerült kimutatni a gombát, de még nem tapasztaltunk elhullásokat.

Az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák.

Kizárólag engedéllyel tartható 2016 óta az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó uniós rendelet alapján.

A szabályozás azokra a fajokra összpontosít, amelyek emberi beavatkozás következtében kerülnek az Unióba.

Az Európába újonnan megtelepedő rákfajok általában észak-amerikai eredetűek, és fertőzöttek a rákpestissel, vagyis az Aphanomyces astaci nevű gomba által okozott betegséggel.

A beteg egyedeknek megváltozik a viselkedése, nappal is aktívak, elvesztik a végtagjaikat, végül elpusztulnak.

A fatuskókból derengő lidércfény jelenségét először Arisztotelész (i.e. 384-322) írta le, de tudományos szempontból csak jóval később, a XVII. században kezdtek vele foglalkozni.

Először megállapították, hogy a világításhoz oxigénre van szükség (Robert Boyle, 1667), később bebizonyították, hogy csak a nedves, korhadó fák bocsátanak ki fényt (Francis Bacon).

Johann Florian Heller 1853-ban megállapította, hogy nem a fa világít, hanem bizonyos gombafajok, például a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius).

A folyamathoz tápanyag, víz, oxigén és megfelelő hőmérséklet szükséges. Ha a gomba termőteste kiszárad, újranedvesítéssel sem bírható újra világításra.

Ha viszont a lemezei túl nedvesek, akkor kevésbé fényes, de a felesleges víz elpárolgása után erősebben lumineszkál.

A gombák valószínűleg azért világítanak, hogy az őket felkereső éjszakai rovarok segítségével terjesszék spóráikat.

A világító tölcsérgomba mérgezést okozhat, mivel  összetéveszthető az ízletes rókagombával.

A süngomba (Hericium erinaceus)  2018.-ban volt az év gombája.

2005 óta védett, eszmei értéke 5.000 Ft.

Szeptembertől novemberig, üde lomberdőkben terem.

Sebparazita és szaprobionta fajként, élő, főleg idősebb vagy elhalt bükk és tölgyfa tövében, ill. álló vagy fekvő fatörzsek repedéseiből, üregeiből nő ki.

Egész Európában megtalálható, de mindenütt, így hazánkban is ritka, vöröslista 2. kategóriás gombafaj. 

Paul Stament amerikai mikológus már az 1990-es években pedzegette (az 1970-es években az APARNET - az USA védelmi minisztériuma által létrehozott ősinternet - fejlesztésének idején merült fel benne először), hogy a mikorrhiza tulajdonképpen a Föld "természetes internethálózata", vagyis a növények kapcsolatban állnak egymással, mégpedig a gombafonalak segítségével.

Izotópos vizsgálatokkal igazolták, hogy az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik.

Kimutatták, hogy a masszív, idős fák több tápanyagot juttatnak saját utódaiknak, mint más környező fáknak, így növelik saját evolúciós sikerüket.

Azt is kimutatták, hogy az árnyékban fejlődő magoncok az átlagnál több tápanyagot kaptak a többiektől, rokonsági viszonyoktól függetlenül.

Kínai tudósok paradicsomon kimutatták, hogy a növények nemcsak tápanyag továbbítására, hanem információ közlésére is képesek.

Azok a paradicsomok, amelyeket fertőző gombaspórákkal szórtak be, védekező kémiai válaszokat adnak.

A többi paradicsom ezeket észleli, és növeli ellenállóképességét a lehetséges kórokozóval szemben.

Hasonló, talán ismertebb jelenség, hogy ha pillangósok levelét éhes sáskák kezdik rágni, a szomszédos növények (amelyeket még nem rágnak) is elkezdenek sáskariasztó anyagokat termelni.

Nemrég sikerrel tesztelték egy Csernobilban tenyésző gomba (Cryptococcus neoformans) képességeit a Nemzetközi Űrállomáson.

A Cryptococcus neoformans rendkívül kis mennyisége képes volt elnyelni a kozmikus sugárzások 2 százalékát.

Ez persze nem elég arra, hogy megvédje az űrhajósokat, de a kérdéses minta mindössze 2 milliméter vastagságú volt.

A tudósok szerint egy 21 centiméter vastag réteg már elég lenne, hogy a jövő Mars-kolonistáit ne érhessék káros sugarak. <forrás>

Hónapokig tartó tesztelés után Hollandiában került sor az első olyan temetésre, ahol micéliumból készült, gyorsan komposztálódó „élő koporsót” használtak.

Egy kaliforniai startup gombafonalak segítségével készít ruhák és kiegészítők gyártásához felhasználható műbőrt. Gombák gyökereit behálózó micélium anyagát dolgozzák fel a Mylo nevű bőrtermékhez.

Az Adidas 2021-ben szeretné piacra dobni egy klasszikus Adidas sportcipő Mylo-ból készült változatát, egyelőre korlátozott számban, hogy a vásárlók megismerjék az új terméket, de később ipari mennyiségben terveznek rendelni az anyagból.

Vannak természetesen olyan gombák is, amelyek hasznosak, pl. a penicillin, vagy az élelmiszeriparban előforduló nemes penész szinte mindenkinek azonnal eszébe jut.

A teljesebb kép érdekében, a sok kockázat, veszély után, folytassuk az érdekességek részt további hasznos felhasználással.

Akár kovászos uborkát, akár savanyú káposztát vagy szeszes italt készítünk, az erjedést hívjuk segítségül.

A kenyér kovászolás után kerül a sütőbe és sütemény készítéskor is sokan kelesztik a tésztát.

A szójaszósz készítéséhez elengedhetetlen az aspergillus oryzae felhasználása.

Gyógyászati kutatásokban sokszor vizsgálnak olyan molekulákat, melyeket gombák állítanak elő, pl. tengeri gombából Dideoxyverticillin A, vagy siitake gomba micéliuma által kiválasztott Active Hexose Correlated Compound. 

Talán kevesen tudják, hogy a gombáknak fontos szerepük van a szervátültetéseknél is, amelyek sokkal kevésbé lennének eredményesek, Immunszupresszív gyógyszerek nélkül.

Az 1970-es évek közepén fedezték fel a ciklosporin-A-t a tacrolimus-t, eredetileg antibiotikumnak szánták őket. Mindkettőt gomba termeli.

Az anyarozs anyaméh összehúzó, vérzés csillapító, vérnyomás csökkentő hatóanyagokat tartalmaz, ami pozitív, de már a középkorban is okozott tömeges megbetegedéseket.

Gyógyászati szempontból érdekes molekulákat tartalmaz még a pecsétviaszgomba,  a késői laskagomba, a téli fülőke, a gyapjas tintagomba, az óriáspöfeteg, taplógombák, hogy a teljesség igénye nélkül említsünk néhányat a "kalapos" gombák közül is.

Ipari méretben, magas szénhidráttartalmú anyagokból (pl. kukorica) állítják elő a citromsavat, bioreaktorokban, savtermelő, fonalas penészgomba fajok segítségével (pl. Aspergillus niger).

Az aszúsodást, vagy más szóval nemes rothadást, a Botrytis cinerea nevű nemes penészgomba idézi elő, oly módon, hogy elvékonyítja a héjat, amelyen keresztül a bogyó nedvességtartalmát elvonja

Talán kevesek számára ismert, hogy ez a gomba a Tokaji mellett csak a Móri-,az Egri-, és az Arad-hegyaljai borvidéken, illetve a bordeaux-i borvidéken Sauternes-ben, valamint a Fertő tónál fordul elő az egész világon.

Egy másik egyedi tényező, ami kihat az aszúbor minőségére, az a jó borospince, ahol az ideális mikroklímát a falakat borító nemes pincepenész (Cladosporium cellare) biztosítja.

Ez a pincepenész csak a Tokaji borvidéken és a Rajna menti pincékben található meg.