Higiénia

Apollón és Korónisz nimfa gyermeke kezdetben halandó volt, ám Zeusz az istenek közé emelte Aszklépiosz-t, aki így a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene lett. Négy gyermeke szintén az orvoslásban ért el nagy eredményeket, így lett Makháon a sebészet mestere, Podaleiriosz a belső bajok ismerője, Panakeia a gyógyszerek készítője és Hügieia az egészség, tisztaság és a  közegészségügy istennője.

A betegségek megelőzésének és a jó egészség megőrzésének megtestesítője. Tisztelete az i.e. 7. században kezdődött, önálló kultusza az i.e. 429 és 427 között Athénban pusztító pestisjárvány után terjedt el, miután a delphoi jósda elismerte jelentőségét.

A római mitológia lényegesen eltér a görögökétől, de sok római istennek megvan a görög megfelelője. Az egészség, a tisztaság, a közegészségügy istennőjét: Hygieia -nak nevezték.

A kezdetektől után lépjünk egy nagyot a jelen fontos problémájáig.

Csak ott és olyan mértékig törekedjünk a csíramentességre, ami adott körülmények között ésszerűen elvárható és szükséges.

De félvállról sem szabad venni (lásd az érdekességek részben pl. a zenész halálát).

A fertőtlenítő eljárásokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

• Fizikai

  • hő (égetés, forralás, gőzölés stb.)

  • nem ionizáló sugárzás (pl. UV )

• Kémiai

  • aldehidek

  • alkoholok

  • klór vegyületek

  • jód vegyületek

  • glikolok

  • guanidinek

  • lúgok

  • peroxidok

  • fenol származékok   (Krezolok stb.)

  • Kvaterner ammóniumvegyületek

  • savak

  • nehézfémek

  • Izotiazolinok

  • Piridinderivátumok

  • Tiocianátok

• Kombinált

  • A fizikai és a kémiai hatást egyidejűleg alkalmazzuk, mechanikai hatással kiegészítve, mert különben nem lehetne elérni a kívánt hatást.

• Speciális

  • Lényegében hasonlít a kombinált eljáráshoz, de ez jellemzően egy adott eszköz, műszer, anyag, objektum fertőtlenítésére szolgál.

Kevesen gondolnák, de pl. a klórozással szemben is előfordul rezisztencia (Pseudomonas aeruginosa). Ezért fontos a megfelelő hatóanyag kiválasztása és szükség esetén a megváltoztatása.

A fertőtlenítő eljárások hatás erőssége szerint lehetnek:

1. Csíraszám csökkentők (szanáció)
2. Baktérium szaporodását gátlók (bakteriosztatikus)
3. Baktériumölők (baktericid)
4. Spóraölők (sporocid)
5. Vírusinaktiválók (virucid)
6. Gombaölők (fungicid)
7. Parazitaölők (paraziticid)

A fertőtlenítő hatást befolyásoló tényezők:

- a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága, pl. fém, üveg, hőre érzékeny műanyag, stb.
- a fertőtlenítendő anyag szennyezettségének mértéke,
- a mikroorganizmusok ellenálló képessége a fertőtlenítő szerekkel szemben,
- a fertőtlenítő ágens(szer) és a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete,
- a behatás időtartama,
- az alkalmazott kémiai anyag töménysége

Kémiai fertőtlenítő eljárások

Fogalma: azoknak a módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antibakteriális hatású kémiai anyagokkal (oldat, hab, aeroszol vagy gáz formájában) pusztítják el, illetve inaktiválják a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat.

Lényege: előírt koncentrációjú dezinficiens közvetlen kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal és ez a kontaktus meghatározott ideig (expozíciós vagy behatási idő) fenn is maradjon. A patogén mikroorganizmusok azonban mindig valamilyen váladékkal együtt, ezekkel körülvéve kerülnek ki a környezetbe. Ez a szerves anyag minden esetben jelentős védelmet nyújt a mikrobák számára a fertőtlenítő szerekkel szemben, megakadályozva ezzel az inaktiváló hatóanyaggal való közvetlen kontaktust.
 

A kémiai fertőtlenítő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők:

- koncentráció
- kémhatás
- szelektivitás
- kapilláraktív hatás
- mechanikus hatás

Hol fontos kiemelten figyelni a higiéniára?

• élelmiszergyártás

• élelmiszer kereskedelem

• élelmiszer szállítás

• ahol sok

  • egészséges ember fordul meg (ügyfélszolgálat, tömegközlekedés, taxi, gyerek-közösségek, liftek stb.)

  • beteg ember fordul meg (humán- és állatgyógyászat, gyógyszertár, fogászat, járvány idején közösségi terek, stb.)

• vizes helyiségek (wellness, szauna, uszodatér)

• légkondicionálás (helység, vagy gépjármű)

Ez utóbbi veszélyforrás 1976. óta vitte a köztudatba a legionella nevét a több tucat tragikus halálesettel. Hazánkban az első ilyen megbetegedés 1979-ben történt. Az első hazai legionella járványt 1983-ban egy kórházi lélegeztető légnedvesítője okozta. A megbetegedések száma 1998-2006 között 395 volt. 2006.09.01.-től módosították a jelentendő esetek körét. Ezután 2007-2015 között 363 esetet regisztráltak. Azaz átlagban, havonta 3-4-et!

Egy televízióban futó reklámról megkérdeztem ismerőseimet, mi jut eszükbe arról, hogy az a szer elpusztítja a baktériumok 99,9 %-át? Szinte mindenki úgy vélte, hogy ez elég jó, hiszen mindössze 0,1 % marad életben.

Nekem a 0,1 % -ról az jutott eszembe, hogy az analitikai laborban gyakran használtuk ezt a koncentrációt pl. titráláskor... mennyiségi meghatározások során. Ez volt a munkaoldatok koncentrációja...

Sokakat meglep, hogy olyan tárgyak, amiket gyakran megfogunk, de alapvetően "tisztának" gondolunk, (pl. telefon) lényegesen több baktériumot tartalmaznak, mint mondjuk egy WC ülőke.

Társaságunk kontakt kémiai szerrel (kationos tenzidek családjába tartozó vegyülettel) végez megelőző (folyamatos) fertőtlenítést, az adott körülményeknek megfelelően.

A kiválasztott szert 1%-os vizes oldatban használjuk, LD50értéke (orálisan, patkány esetében) 270 g/kg !!!

A szer fungicid, sporocid, baktericid, virucid. A csepp átmérőt tudjuk változtatni, így a hatóanyagot permetezve, de akár ULV technikával is fel tudjuk vinni a kezelendő felületre, az így keletkező köd finomságú folyadék, már jól közelíti a gázok viselkedését. Tehát a nehezen hozzáférhető helyekre is el tudjuk juttatni a hatóanyagot olyan mértékig, amit az áramlástechnikai viszonyok lehetővé tesznek. A munkát nagy belmagasság esetén is el tudjuk végezni.

A kémiai megoldást optimálisan választott fizikai módszerrel kombinálva, fokozzuk a hatékonyságot.

Természetesen, ha arra van igénye, hogy a hatóanyagot szórás mentesen juttassuk a felületre azt is meg tudjuk oldani.