Egészség - Penészirtás - Higiénia

Érdekességek

Tudta, hogy Dél-Amerikában él egy békafaj (pseudis paradoxa), amelyik visszafelé nő? Ebihal korában 25 cm hosszú, és mire ivaréretté válik 7 - 8 cm-re megy össze. Aztán minden kezdődik elölről.

Ennek ugyan nincs köze a penészképződéshez, de szokatlan és érdekes, mint a penészfélék számos tulajdonsága és talán kedvet csinál a további olvasáshoz.

Eddig sokat használtuk a gomba szót, bár számunkra egyértelmű, hogy ilyenkor a penészgombára, élesztőgombára gondolunk, fontos ezt megerősíteni.

Ha már érintőlegesen a "kalapos" gombák területére kalandoztunk, adunk egy kis segítséget, hogy ne tévessze össze az ehető és mérgező gombapárokat természetjárása során.

A tartós nedvesség az, ami előidézi a penész megjelenését. Ipari környezetben leginkább a gyártástechnológia okozhatja. Egyébként nedvesség megjelenhet rossz szigetelés, vagy beázás, csőtörés, helytelen szellőzés miatt is. Elsődlegesen azonban a hőhidak okozzák. Sokan azt gondolják, hogy náluk ilyen nincs, jó munkát végzett a kivitelező. Aki így gondolkodik, az megfeledkezik a geometriai hőhidakról. 

A vízgőz a mindennapi életünk részének eredménye, bőrünk folyamatosan párologtat el vizet illetve a kilégzett levegő is folyamatosan emeli a levegőben lévő vízgőz mennyiségét, de ne feledkezzünk meg a szobanövényeinkről sem.

Nagyobb mennyiségű vízgőz keletkezik az alábbi esetekben is:

  •     főzés
  •     mosakodás
  •     fürdés
  •     zuhanyozás
  •     mosott ruha száradása

Az új építésű szerkezetekből további nedvességtartalom kerülhet a levegőbe.

A vízgőz abszolút/relatív mennyisége a hőmérséklet függvényében:

A hőmérséklet illetve a relatív páratartalom meghatározza a harmatpontot. A penészképződés szempontjából ez kulcsfontosságú adat.

Ha szeretné megtudni, hogyan változik a páratartalom a hőmérséklet és a nyomás függvényében, itt egy harmatpont (dewpoint) kalkulátor.

Ha a levegőt folyamatosan hűtjük, a relatív légnedvesség 100%-ig növekszik, az abszolút légnedvesség azonos szinten maradása mellett. Ha a levegő még jobban lehűl, a fölösleges vízgőz cseppek formájában csapódik le.

Korábban a penész képződést a harmatpontra értették. Ma már a kapilláris kondenzáció miatt úgy tekintjük, hogy 75-80% relatív nedvességtartalom folyamatos jelenléte mellett 3-5 napon belül megindul a penészképződés.

A xerophil gombák (pl. több Aspergillus fajta) szintén fejlődésnek indulnak hasonló, vagy akár alacsonyabb relatív páratartalom mellett (akkor is, ha nincs kapilláris kondenzáció).

 

A fenti adatokhoz, grafikonokhoz eljuthat a Mollier diagramból kiindulva. A nemlineáris görbék adatainak számításához számos közelítő, iteráló módszer ismert.

CD evő gomba

Madrid, 2001. június 15. (MTI-Panoráma) - Kompakt lemezeket faló gombát fedezett fel egy spanyol tudós a közép-amerikai Belizében.

A Geotrichum fajtához tartozó gomba CD-étvágya 30 fok fölötti hőmérséklet és 90 százalékos páratartalom esetén jön meg. Ilyen szélsőséges körülmények között - ami azonban a trópusi Belizében nem ritka - a gomba a kompakt lemezek polikarbonát rétegéből kivonja a szenet és a nitrogént és ezzel megsemmisíti a lemezeken tárolt információt.

A Spanyol Legfelsőbb Kutatási Tanács (CSIC) közlése szerint a kompaktevő gomba barázdákat váj haladása során a polikarbonát fedőrétegbe, amelyet éppen szilárdsága és megbízhatósága miatt értékeltek nagyra eddig az informatikai iparban. A felfedezés - a CSIC kommentárja szerint - "elgondolkodtat arról, milyen is az ilyen informatikai bázison tárolt adatok jelenlegi és jövőbeli biztonsága".

Békagyilkos gomba

Már régen felismerték, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű gomba a felelős. A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt ismert, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét.

A kérdés megválaszolására 38 intézmény gyűjtött mintákat a világ különböző részeiről. Hazánkat a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, dr. Vörös Judit képviselte a nemzetközi csapatban.

Ezt a gombát először ausztrál békákon fedezték fel, majd egy washingtoni állatkertben élő nyílméregbékáról sikerült azonosítani.

Biztató, hogy a Janthinobacterium lividum nevű baktérium anyagcseretermékei a gomba számára halálosak. 

Mindeddig azonban nem született megoldás a gomba terjedésének megállítására.

Ha nem történik változás, a világ kétéltűfajainak akár a fele is rövid úton kipusztulhat ezen gomba miatt.

Múzeumokban őrzött, preparált békék bőrét megvizsgálva, a száz évvel korábban gyűjtött példányok bőrén is kimutatták a gomba jelenlétét.

Ezek a múzeumi vizsgálatok arra világítottak rá, hogy a kétéltűeket pusztító gomba nem Afrikából származik, hanem gyakorlatilag minden kontinensen jelen volt már hosszú ideje.

A Fáraó Átka

Mindenki hallott már a Fáraó Átkáról. Gyakran látni olyan műsorokat, amikben gombák okozta fertőzést hoznak összefüggésbe a bekövetkezett halálesetekkel, az "átokkal". 

Voltak műsorok, ahol azt állították, hogy a sírrablók ellen, már a temetkezéskor, szándékosan fertőzték meg a piramisok belsejét.

Ennek a szándékos fertőzésnek a bizonyítása nem túl meggyőző érvekkel történt. Ezért érdemes alaposabban utánajárni, és hitelesnek tekinthető forrásokra támaszkodni.

Akit érdekel a téma itt további cikket olvashat a Fáraó Átkáról.

 

Kígyókra veszélyes

A kutatók 2008-ban fedezték fel, hogy az Ophidiomyces ophiodiicola nevű gombafaj megbetegíti a kígyókat.

Az állatok bőre kérgessé, szemük pedig homályossá válik, "arcuk" bedagad, a gomba gyakorlatilag élve mumifikálja áldozatát.
<< további részletek >>

 

Denevér "fehér orral"

A "fehér orr" szindrómát okozó, Pseudogymnoascus destructans nevű gombára 2006-ban figyeltek fel a kutatók, mivel több népes denevérkolónia pusztulását okozta az Amerikai Egyesült Államokban.

A gomba rohamos terjedésbe kezdett és mára már több mint 6 millió denevér kiirtása írható a számlájára, több faj a lokális kipusztulás szélére sodródott Észak-Amerikában.

A gombát Európában is sikerült kimutatnunk - az elsők között Magyarországon -, szerencsére kontinensünkön nem okoz elhullást.

E tények ismeretében valószínűsítjük, hogy a gombát Európából hurcolták be Észak-Amerikába.

Mivel az ottani denevérek nem szoktak hozzá a gombához, túl gyakran ébrednek fel télen és ezért a tartalékaik még a tavasz beköszönte előtt elfogynak, s elpusztulnak.

Magyarországon már tíz földalatti szálláshelyen sikerült kimutatni a gombát, de még nem tapasztaltunk elhullásokat.

Vörös mocsárrák

Az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák.

Kizárólag engedéllyel tartható 2016 óta az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó uniós rendelet alapján.

A szabályozás azokra a fajokra összpontosít, amelyek emberi beavatkozás következtében kerülnek az Unióba.

Az Európába újonnan megtelepedő rákfajok általában észak-amerikai eredetűek, és fertőzöttek a rákpestissel, vagyis az Aphanomyces astaci nevű gomba által okozott betegséggel.

A beteg egyedeknek megváltozik a viselkedése, nappal is aktívak, elvesztik a végtagjaikat, végül elpusztulnak.

Lidércfény

A fatuskókból derengő lidércfény jelenségét először Arisztotelész (i.e. 384-322) írta le, de tudományos szempontból csak jóval később, a XVII. században kezdtek vele foglalkozni.

Először megállapították, hogy a világításhoz oxigénre van szükség (Robert Boyle, 1667), később bebizonyították, hogy csak a nedves, korhadó fák bocsátanak ki fényt (Francis Bacon).

Johann Florian Heller 1853-ban megállapította, hogy nem a fa világít, hanem bizonyos gombafajok, például a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius).

A folyamathoz tápanyag, víz, oxigén és megfelelő hőmérséklet szükséges. Ha a gomba termőteste kiszárad, újranedvesítéssel sem bírható újra világításra.

Ha viszont a lemezei túl nedvesek, akkor kevésbé fényes, de a felesleges víz elpárolgása után erősebben lumineszkál.

A gombák valószínűleg azért világítanak, hogy az őket felkereső éjszakai rovarok segítségével terjesszék spóráikat.

A világító tölcsérgomba mérgezést okozhat, mivel  összetéveszthető az ízletes rókagombával.

Süngomba

A süngomba (Hericium erinaceus)  2018.-ban volt az év gombája.

2005 óta védett, eszmei értéke 5.000 Ft.

Szeptembertől novemberig, üde lomberdőkben terem.

Sebparazita és szaprobionta fajként, élő, főleg idősebb vagy elhalt bükk és tölgyfa tövében, ill. álló vagy fekvő fatörzsek repedéseiből, üregeiből nő ki.

Egész Európában megtalálható, de mindenütt, így hazánkban is ritka, vöröslista 2. kategóriás gombafaj. 

Wood Wide Web (Mikorrhiza)

Paul Stament amerikai mikológus már az 1990-es években pedzegette (az 1970-es években az APARNET - az USA védelmi minisztériuma által létrehozott ősinternet - fejlesztésének idején merült fel benne először), hogy a mikorrhiza tulajdonképpen a Föld "természetes internethálózata", vagyis a növények kapcsolatban állnak egymással, mégpedig a gombafonalak segítségével.

Izotópos vizsgálatokkal igazolták, hogy az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik.

Kimutatták, hogy a masszív, idős fák több tápanyagot juttatnak saját utódaiknak, mint más környező fáknak, így növelik saját evolúciós sikerüket.

Azt is kimutatták, hogy az árnyékban fejlődő magoncok az átlagnál több tápanyagot kaptak a többiektől, rokonsági viszonyoktól függetlenül.

Kínai tudósok paradicsomon kimutatták, hogy a növények nemcsak tápanyag továbbítására, hanem információ közlésére is képesek.

Azok a paradicsomok, amelyeket fertőző gombaspórákkal szórtak be, védekező kémiai válaszokat adnak.

A többi paradicsom ezeket észleli, és növeli ellenállóképességét a lehetséges kórokozóval szemben.

Hasonló, talán ismertebb jelenség, hogy ha pillangósok levelét éhes sáskák kezdik rágni, a szomszédos növények (amelyeket még nem rágnak) is elkezdenek sáskariasztó anyagokat termelni.

Csernobilban tenyésző gomba

Nemrég sikerrel tesztelték egy Csernobilban tenyésző gomba (Cryptococcus neoformans) képességeit a Nemzetközi Űrállomáson.

A Cryptococcus neoformans rendkívül kis mennyisége képes volt elnyelni a kozmikus sugárzások 2 százalékát.

Ez persze nem elég arra, hogy megvédje az űrhajósokat, de a kérdéses minta mindössze 2 milliméter vastagságú volt.

A tudósok szerint egy 21 centiméter vastag réteg már elég lenne, hogy a jövő Mars-kolonistáit ne érhessék káros sugarak. <forrás>

Koporsó

Hónapokig tartó tesztelés után Hollandiában került sor az első olyan temetésre, ahol micéliumból készült, gyorsan komposztálódó „élő koporsót” használtak.

Műbőr

Egy kaliforniai startup gombafonalak segítségével készít ruhák és kiegészítők gyártásához felhasználható műbőrt. Gombák gyökereit behálózó micélium anyagát dolgozzák fel a Mylo nevű bőrtermékhez.

Az Adidas 2021-ben szeretné piacra dobni egy klasszikus Adidas sportcipő Mylo-ból készült változatát, egyelőre korlátozott számban, hogy a vásárlók megismerjék az új terméket, de később ipari mennyiségben terveznek rendelni az anyagból.

 

A legtöbb

fusarium ártalmatlan, de pl. a Szovjetunióban 1930 és 1940 között a Fusariummal fertőzött búzaliszt sokak halálát okozta. 

Jelenleg több, mint 400 gombák által termelt toxin ismert és a számuk folyamatosan nő.

Penész által termelt a toxinok:

  • kis molekulatömegűek, antigén hatásuk nincs, ezért belőlük az ellenük való védekezést szolgáló vakcina nem készíthető.
  • A magas hőmérsékletre nem érzékenyek, a 100-200 ˚C-on szárított gabona még tartalmazhat toxint.
  • A  gyomornedv sósavtartalmának ellenállnak, így mérgező tulajdonságuk a szervezetben megmarad
  • Agresszív sejtmérgek
  • A szervezeten belül a különféle szervekben (máj, vese) kumulálódnak
  • Direkt/indirekt módon gátolják a szervezet specifikus védekező mechanizmusát
  • Metabolitjaikkal együtt bekerülnek a különféle állati eredetű élelmiszerekbe (tej, tojás, vér, máj)
  • Közülük számos (az aflatoxin, a T-2 toxin, a patulin, a fusarium B1, az ochratoxin-A, a zearalenon stb.) az emberi egészséget közvetlenül is veszélyezteti

Szántóföldi penészgombák (fusarium fajok) és az általuk termelt mérgek:

  • zearalenone (F2 toxin) Ösztrogén hatásán kívül sertéseknél méhszájgyulladást okoz. Jellemző előfordulás: árpa, búza, zab, kukorica
  • trichotecének (T2, DON) Eddig 170 fajtáját izolálták. Erős sejtmérgek. Jellemző előfordulás: búza, árpa, kukorica
  • fumonizinek 1988 óta ismertek, állatoknál, leginkább lovaknál, sertéseknél okoz megbetegedést. Rágcsálóknál rákkeltő hatást is kimutattak. Jellemző előfordulás: kukorica
  • satratoxinok Sertéseknél a bőr elhal, hámlik, pikkelyesen elváltozik. Juhoknál gyapjúhullást, véres orrfolyást okoz. Jellemző előfordulás: cellulózban gazdag, elhalt növényi részek (széna, szalma), de ezekből készült tápban is kimutatták már.

Raktári penészgombák (Aspergillus és Penicillium fajok) és az általuk termelt mérgek:

  • aflatoxinok 1960-ban, Angliában bekövetkezett tömeges pulykaelhullás irányította rá a figyelmet. Kiderült, hogy az állatok elhullását a takarmányuk egyik komponense, a földimogyoró aflatoxinnal való szennyezettsége okozta. Krónikus gyulladást, májkárosodást, daganatot,  Kwashiorkor betegséget okozhatnak, a B1 a legmérgezőbb. Állatoknál tömegvesztést, étvágytalanságot okoz, amit gyors elhullás követ. Mivel proteinhez kötődik, szennyezett takarmányból a tejtermékekbe is átkerülhet. Jellemző előfordulás: kukorica, gyapot, földimogyoró
  • Ochratoxin-A (OTA) Erős vesekárosító hatását főleg sertéseknél mutatták ki, teratogén hatása is van. Közvetve is veszélyes, mert a szennyezett takarmányt fogyasztó állatokból és az általuk termelt tejből is kimutatható! Jellemző előfordulás: gabonák, hüvelyesek, kávé, mazsola, kakaó, mogyorófélék, fűszerek, de kimutatták már sörben, szőlőlében is.
  • citrinin Veseméreg, legalább 26 penészgomba termeli, önmagában csak ritkán és igen nagy koncentrációban okoz mérgezést, más toxinokkal együtt azonban szinergia hatása lehet. Élelmiszerekben ritkán fordul elő.
  • patulin Nem különösebben mérgező, főleg az emésztőszerveket károsítja, fekélyt, vérzést, keringési zavart okoz, hat az immunrendszer működésére is. Léteznek olyan tanulmányok,  amelyek rákkeltőnek tartják. Az állatkísérletek sem egyértelműek. Elsősorban penészes gyümölcsökből, zöldségfélékből és az ezekből készült termékekből (pl. almasűrítmény) mutatható ki.
  • sterigmatocistin Májkárosító és karcinogén.
  • ergot

 

Van olyan gomba is, amelyik megteremti magának a szükséges nedvességet a cellulóz lebontásával, így olyan helyen is gyorsan terjed, ahol eredendően nem volt jelen a tartós nedvesség. Ráadásul még évtizedeken keresztül életben marad.

 

Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (AMS) 2015 óta évente versenyt szervez olyan festmények között, ahol Petri-csészét, és élő mikroorganizmusokat használnak a művészek.

 

Egy brit dudás hangszerének belsejében elszaporodtak a penészgombák, melyet belélegzett és ez okozta a halálát. A hangszerek rendszeres és alapos tisztításának fontosságát ez a szomorú történet is bizonyítja.

Még a klórozással szemben is előfordul rezisztencia (Pseudomonas aeruginosa), amit kevesen gondolnának, hiszen az van a köztudatban, hogy a klór mindent szétroncsol. Nem ez az egyetlen tévhit a közvélekedésünkben, gondoljunk pl. az "egészségesnek tartott, ózondús levegőre..." stb.

Vannak gombák, amiket az egészséges szervezet simán leküzd, de gyenge immunrendszer esetén (pl. gyerek, idős személy, egyéb betegség miatt legyengült immunrendszer stb.), akár végzetes is lehet. Ilyen pl. a "Monsters Inside Me" sorozatban is szereplő cryptococcus, ami főleg galambürüléken szaporodik, és belégzés után támad.

Ez a fertőzési lehetőség látszólag alacsony kockázatúnak tűnik, de ha a felszálló galambok a szárnyukkal rendesen felkeverik és eloszlatják a levegőben a megszáradt ürüléket, a közelben tartózkodó embereknek gyakorlatilag lehetetlen elkerülni annak belégzését. Azt se felejtse el, hogy ez a finom por még a levegőben lebeg egy ideig.

Ugyan ebben a műsorban (Monsters Inside Me) mutatták be a nézőknek azt a talajban élő gombát, ami a "völgyi láz" nevű betegséget okozza. Ez a gomba több epizódban is szerepelt, a legtöbbször felépült a fertőzött de az egyik történetben egy 12 éves, aktívan sportoló fiú halálát okozta.

Az éremnek két oldala van

Vannak természetesen olyan gombák is, amelyek hasznosak, pl. a penicillin, vagy az élelmiszeriparban előforduló nemes penész szinte mindenkinek azonnal eszébe jut.

A teljesebb kép érdekében, a sok kockázat, veszély után, folytassuk az érdekességek részt további hasznos felhasználással.

Akár kovászos uborkát, akár savanyú káposztát vagy szeszes italt készítünk, az erjedést hívjuk segítségül.

A kenyér kovászolás után kerül a sütőbe és sütemény készítéskor is sokan kelesztik a tésztát.

A szójaszósz készítéséhez elengedhetetlen az aspergillus oryzae felhasználása.

Gyógyászati kutatásokban sokszor vizsgálnak olyan molekulákat, melyeket gombák állítanak elő, pl. tengeri gombából Dideoxyverticillin A, vagy siitake gomba micéliuma által kiválasztott Active Hexose Correlated Compound

Talán kevesen tudják, hogy a gombáknak fontos szerepük van a szervátültetéseknél is, amelyek sokkal kevésbé lennének eredményesek, Immunszupresszív gyógyszerek nélkül.

Az 1970-es évek közepén fedezték fel a ciklosporin-A-t a tacrolimus-t, eredetileg antibiotikumnak szánták őket. Mindkettőt gomba termeli.

Az anyarozs anyaméh összehúzó, vérzés csillapító, vérnyomás csökkentő hatóanyagokat tartalmaz, ami pozitív, de már a középkorban is okozott tömeges megbetegedéseket.

Gyógyászati szempontból érdekes molekulákat tartalmaz még a pecsétviaszgomba,  a késői laskagomba, a téli fülőke, a gyapjas tintagomba, az óriáspöfeteg, taplógombák, hogy a teljesség igénye nélkül említsünk néhányat a "kalapos" gombák közül is.

Ipari méretben, magas szénhidráttartalmú anyagokból (pl. kukorica) állítják elő a citromsavat, bioreaktorokban, savtermelő, fonalas penészgomba fajok segítségével (pl. Aspergillus niger).

Az aszúsodást, vagy más szóval nemes rothadást, a Botrytis cinerea nevű nemes penészgomba idézi elő, oly módon, hogy elvékonyítja a héjat, amelyen keresztül a bogyó nedvességtartalmát elvonja

Talán kevesek számára ismert, hogy ez a gomba a Tokaji mellett csak a Móri-,az Egri-, és az Arad-hegyaljai borvidéken, illetve a bordeaux-i borvidéken Sauternes-ben, valamint a Fertő tónál fordul elő az egész világon.

Egy másik egyedi tényező, ami kihat az aszúbor minőségére, az a jó borospince, ahol az ideális mikroklímát a falakat borító nemes pincepenész (Cladosporium cellare) biztosítja.

Ez a pincepenész csak a Tokaji borvidéken és a Rajna menti pincékben található meg.