Egészség - Penészirtás - Higiénia

Számítások

 

A legfontosabb eszközünk, a Mollier diagram, de használata kicsit nehézkes.

A nem lineáris görbék adatainak számításához számos közelítő, iteráló módszer ismert.

Ilyen közelítésre támaszkodva számítjuk, többek között a harmatpontot.

A penész képződés már 75% relatív páratartalomnál megindul a kapilláris kondenzáció miatt 3-5 napon belül de ne feledkezzünk meg a xerophil gombákról sem. Ezért szükséges, hogy számítani tudjuk, mennyivel kell eltolni a harmatpont értéket ahhoz, hogy a felületen 75% legyen a relatív páratartalom? ( ΔT)

A mérés adatai természetesen csak az adott körülmények esetében értelmezhetőek. De mi történik akkor, ha lecsökken a külső hőmérséklet? Hogyan változik a fal belső hőmérséklete? Mikor számíthatunk a penész megjelenésére?

A fenti kérdések miatt számítjuk, hogyan változik a levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának a függvényében a harmatpont. Figyelembe vesszük, hogy mennyivel kell korrigálni, hogy a felületen 75% legyen a relatív páratartalom. Külön színekkel jelöljük azokat a körülményeket, ahol garantált a penész megjelenése, azokat, ahol veszélyes a körülmény, mert ha 3-5 napig nincs változás, garantáltan megjelenik a penész. Természetesen jelöljük azokat a variációkat is, ahol minden rendben van.

Ez a szimuláció segít annak eldöntésében, hogy mi szünteti meg véglegesen a penészt? A szigetelés, vagy a szellőztetés a megoldás kulcsa?

Számítjuk a levegő abszolút páratartalmát, ha szükséges. Ha az derülne ki, hogy elég lenne a felesleges pára eltávolítása, és páramentesítő készüléket készül vásárolni, csak ezen adatra támaszkodva döntheti el, hogy milyen kapacitású készülékre van szüksége?

Interpolációs számításokat is végzünk. Különben honnan tudnánk, hogy ha a műszerünk mutat egy számértéket, az valójában mennyi lenne? Kiinduló adatként akkreditált laboratórium kalibrációs adataira támaszkodunk.

Végezetül még egy fontos számítás. Nem mindegy, hogy hőkamerával milyen távolságból készül a mérés. Ezért táblázatba foglaltuk a legkisebb mérhető felület változását a távolság függvényében.

Ezen adatok ismeretének hiánya jelentős hibákat okozhatna. Ha pl. a megrendelő valamiért ragaszkodik ahhoz, hogy olyan távolságból mérjünk, ahol 60x60 mm a legkisebb mérhető felület, akkor nem lenne egyszerű feladat kiszúrni a felvételen olyan hőhidat, ami 40 mm széles... nyilván ilyenkor közelebb kell menni, hogy mennyire, abban segít a táblázatba foglalt számítások eredménye.

A tisztító oldat összeállításakor először kiszámítjuk, hogy milyen pH érték tartozik az adott koncentrációhoz, hogy objektíve ellenőrizhessük használat előtt az oldatot.

Csak az után mérjük ki a szükséges mennyiséget (figyelembe véve természetesen, hogy tartalmaz-e kristályvizet?).

A számítás eltérő, ha gyenge sav/lúg vagy só oldat, esetleg puffer, vagy amfolit tulajdonságokkal rendelkezik az összeállított keverék.

Végezetül néhány érdekesség, hátha nem mindenki emlékszik a pH számítás jellegéből adódó minden sajátosságra.

Két sav között 1 pH különbség, a hidrogénion koncentrációban 10 szeres (2 pH különbség 100 szoros, míg 3 pH eltérés 1.000 szeres) koncentráció különbséget jelent.

Ha a számított és a mért pH között "mindössze" 0,3 a különbség, az koncentrációban pontosan a duplája...